Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Mire kell KATÁS-ként odafigyelni?

Legfontosabb gyakorlati tudnivalók a kisadózásról.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, – másnéven KATA – mára egy a kisvállalkozásokat megcélzó igen sikeres és elterjedt adófajta lett. Nem árt azonban tisztában lenni pár szabállyal, melyek egy adóellenőrzés során buktatót jelenthetnek, valamint ezeken felül is sok olyan kérdés is felmerülhet bennünk, melyeket fontos tisztáznunk mielőtt ezen adózási módot választjuk.

Bevételi határ – 12 M Ft-ig csak tételes adó?

„Csupán a tételes adóval (25-50-75 e Ft/hó/fő) kell számolnunk, amennyiben az éves bevételünk 12 M Ft alatt van”. – Hangzik a fő szabály… Azonban ez az összeg csak abban az esetben lesz felső határ, ha vállalkozásunk egész évben fizetett tételes adót, azaz mind a 12 hónapban legalább 1 fő bejelentett kisadózó szerepel a NAV adatbázisában. Hónapokra arányosítva kell ugyanis a bevételi határt megállapítani úgy, hogy a kisadózóként érintett hónapok számát meg kell szorozni 1 M Ft-tal. Mikor tehát a kisadózó az év minden hónapjában tételes adófizetésre kötelezett volt, akkor 12 hónap * 1 M Ft, azaz 12 M Ft lesz a bevételi határ. Azonban ha pl. induló vállalkozásként május 04-től, a megalakulástól folyamatosan kisadózóként működünk, úgy a januártól áprilisig tartó időszak kiesik az éves bevételi értékhatár számításából. Ebben az esetben adott évben májustól decemberig, azaz 8 hónapot érintett kisadózóként a működésünk, így az éves bevételi értékhatár, amíg csak a tételes adót kell fizetnünk 8 M Ft lesz (8 hónap * 1 M Ft), e felett meg kell fizetni a 40%-os adót is.

Az arányosítást nem csak induló vállalkozásként kell elvégezni, hanem év közben áttérőként, vagy ha mentesítésre okot adó körülmény fennállása miatt a kisadózó vállalkozás bármely hónapban mentesült a tételes adó fizetése alól.

Színlelt szerződés veszélye – munkaviszony vagy kisadózás?

A KATA legnagyobb „buktatója” a színlelt munkaviszony megállapítása az adóhatóság részéről. Nagy figyelmet kell tehát szentelni annak, hogy kellőképpen el tudjuk határolni a magánszemély kisadózói minősítését az esetleges munkaviszony fennállásától. Egy ellenőrzés során a NAV, amíg nem tudjuk bizonyítani ennek ellenkezőjét, vélelmezni fogja a munkaviszony fennállását. Ezt úgy tudjuk megdönteni, ha az alábbi feltételeket átvizsgálva egynél több esetben tudjuk bizonyítani annak megvalósulását:

  • kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
  • az éves bevétel legalább 50 %-a nem adatszolgáltatásra köteles partnertől származik,
  • megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára,
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket nem a megrendelő bocsátotta rendelkezésre,
  • a tevékenység végzésének rendjét kisadózó határozta meg,
  • a nem főállású kisadózó magánszemély – aki azért nem főállású, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó –  esetében a vállalkozás a bevételének legalább 50 %-át nem attól a partnertől szerzi meg ahol kisadózó munkaviszonyban áll vagy társas vállalkozó. (azaz: aki egyidejűleg főállású alkalmazott vagy tag egy cégben és van KATÁS vállalkozása is, az KATÁS-ként a bevételének kevesebb, mint felét szerezheti ezen partnertől)

Tehát ha a fenti listából legalább kettő állításra igennel tudunk válaszolni, úgy már nyugodtan kijelenthetjük, hogy esetünkben nem színlelt munkaszerződésről, hanem jogszerű kisadózói minősítésről van szó.

Semmilyen más adót nem kell fizetni? – mit vált ki és mit nem?

Nincs áfa?Amennyiben alanyi adómentességet is választott a vállalkozás úgy értelemszerűen áfát sem kell fizetnie, figyelemmel kell lenni azonban az alanyi adómentesség határára, mely 2019-től 12 M Ft. E feletti bevételre már áfát kell fizetni kisadózóként is (nem elfelejtve a 40%-os adót és az éves arányosítást sem!)

Nincsenek járulékok?A kisadózóként bejelentett tagnak nincs más közteherviselési hozzájárulása a tételes adón kívül. Azonban a más jogviszonyban foglalkoztatottak esetében (pl. alkalmazottak munkaviszonya) fennáll a járulékfizetési kötelezettség!

A tételes adóval kiváltott közterhek tételesen:

  • vállalkozói SZJA és osztalék adó vagy átalányadó,
  • társasági adó,
  • SZJA és járulékok,
  • szociális hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás

Iparűzési adó?Kisadózóként 3 féle adózási mód közül választhatunk az iparűzési adó tekintetében. A választásunkat azonban a KATA alanyiság kezdő napjától számított 15 napon belül, vagy adóév február 15-ig lehet lejelenteni.

  • 1.- általános módszer: a Htv. szerinti bevételek, ráfordítások, kedvezmények elszámolása után megállapítjuk az adóalapot, melyre max. 2%-os iparűzési adót fizetünk. (az adókulcs mértéke önkormányzatonként eltérő lehet)
  • 2.- tételes adó: csak KATÁS-ként lehet választani. Ebben az esetben az adóalap fixen 2,5 M Ft, melyet a max 2%-os adókulccsal megszorozva 50 e Ft lesz az iparűzási adó, melyet két egyenlő részletben kell megfizetni 03.15 és 09.15-el. Bevallást ilyenkor nem kell készíteni.
  • 3.- egyszerűsített adóalap: amennyiben az éves bevételünk 8 M Ft-ot nem haladta meg, választhatjuk, hogy a nettó árbevétel 80%-a lesz az iparűzési adóalap, melyre szintén a max. 2%-os adókulcsot kell vetíteni.

Hitelt szeretnék. Mennyi lesz kisadózóként a jövedelmem?

Egy esetleges hitelbírálat során fog előkerülni ez a kérdés. Fontos tehát tudni, hogy kisadózóként a jövedelem:

  • a vállalkozás utolsó megszerzett éves bevételéről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60%-a,
  • több tag esetében, annak fejenként egyenlő része,
  • de min. a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata.

Pl. 2018 évben elért, lenyilatkozott bevétel: 1 M Ft. Mind a 12 hónapban volt tételes adó fizetve. (12 hónap * 2018. évi minimálbér, 138 e Ft = 1 656 e Ft) Az éves jövedelem 1 tag esetén 1 656 e Ft lesz. 2 tulajdonos esetén ennek 50%-a lesz feltüntetve a jövedelemigazoláson – függetlenül a részesedés mértékétől!

Mikor nem kell tételes adót fizetni? – a mentesülés feltételei

Nem kell tételes adót fizetni azon hónapokban, melyekegészében a kisadózó:

  • táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban, vagy ápolási díjban részesül,
  • szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét,
  • Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,
  • fogvatartott,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.

Mentesülés további feltételei, hogy kisadózóként ezen időszak alatt valóban nem végez munkát, valamint tárgyhót követő 12-ig bejelenti a mentesülés tényét adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozónak a tevékenységének szünetelését nem kell havonta megismételnie, elegendő csak a kezdő és majd a végső időpontot lejelenteni.

Fő szabályként csak a teljes mentesüléssel érintett hónapok számítanak, azonban nem kell megfizetni a tételes adót arra a hónapra sem, mikor a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik ugyan, de előtte min. 30 napon keresztül fennállt. (Ez alól kivétel az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése.)

Pl. január 20-tól március 10-ig kisadózó táppénzben részesült: Januárra meg kell fizetnie a tételes adót, februárra nem kell fizetnie mivel a teljes hónapban táppénzen volt, továbbá márciusra sem kell fizetnie mivel a táppénzzel érintett időszak összesen: 12+28+10 nap =50 nap, amely eléri a 30 napot.

Mennyi a járulékok számításának alapja?

Fontos lehet ez a kérdés pl. táppénz, nyugdíj, CSED, GYED, GYES, stb. esetében melyek összege függ a biztosítási jogviszonytól és annak alapjától.

Főállású kisadózó:

  • biztosítottnak minősül,
  • 50 e Ft/hó tételes adó fizetése esetén az ellátások számításának alapja 2019-ben havi 94 400 Ft,
  • magasabb összegű tételes adó fizetése esetén (75 e Ft/hó) az ellátások alapja 2019-ben 158 400 Ft,
  • szünetel a biztosítás abban a hónapban, melyben az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, (kivéve, ha végzi kisadózói tevékenységét és megfizeti a havi tételes adót.)
  • nyugdíj és álláskeresési járadékra is jogosult.

Főállásúnak nem minősülő kisadózó:

  • nem minősül biztosítottnak e jogviszonya alapján,
  • álláskeresési ellátásra és társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.

Nem kell könyvelő!… – vagy mégis?!..

Bár kisadózóként minimális adminisztrációval eleget tehetünk a jogszabályi követelményeknek azért nem árt pár szabállyal tisztában lenni, amire sokszor csak egy szakember tudja felhívni a figyelmet.

Ilyen lehet a már említettek közül bevételi értékhatár arányos számítása, a mentesülési kritériumok, vagy akár az eltérő iparűzési adófizetési és bevallási módok. Ezeken felül a megfelelő bizonylatolási és nyilvántartási követelményeket is be kell tartani: A bizonylatunkon – mulasztási bírság terhe mellett – szerepleni kell a „Kisadózó” megnevezésnek, továbbá bevételi nyilvántartást kell vezetni kötelező tartalmi elemekkel. Emellett „nem árt” a NAV felé évente egyszer lejelenteni a bevételünket, – a bejelentkezésekről/átjelentkezésekről/szünetelésekről/stb. nem is beszélve… Továbbá adatszolgáltatási kötelezettségünk is lesz azon partnereinkről, melyektől adóévben 1 M Ft-ot meghaladó bevételt szereztünk.

Összességében tehát még egy „viszonylag egyszerű” kisadózó vállalkozás esetében is megfontolandó legalább az éves bevallások tekintetében egy szakember igénybevétele.

Maradt még megválaszolatlan kérdése a témával kapcsolatban? 
Esetleg konkrét adózási problémára keresi a választ? 
Írjon hozzászólást, küldjön üzenetet: info@brillbit.hu,
vagy keresse fel honlapunkat: www.brillbit.hu.

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: